Szállító – vevő kapcsolatban megjelenő beszerzési kockázatok
A vállalat belső működési kockázatainak rövid ismertetése után következzenek a szállító – vevő kapcsolatban megjelenő beszerzési kockázatok, azaz az ár, kapacitás, minőségi, versenyképességi kockázat és az időtáv alapú kockázat.
Az ár kérdése az egyik legnagyobb kockázatot magában hordozó tényező, ami felmerül a vevő és a beszállító kapcsolatában. Egyrészt fontos kérdés, hogy mit tartalmaz a megadott ár. Másrészt a beszerzési ár mértéke is komoly kockázatként jelenik meg. A beszerzési piacok bizonytalansága esetén nehéz egy évre fix árat meghatározni, mivel ebben az esetben a szállító olyan biztonsági felárat fog felszámolni a termékére, amely akkor is biztosítja számára az elfogadható üzleti hasznot, ha a legrosszabb eset áll fenn és jelentősen megnövekednek az alapanyagok árai. Ugyanakkor, ha ez a legrosszabb eset nem következik be, akkor a vevő túl drágán szerzi be a termékeket.
A másik kockázat, ami az ár esetében felmerül, az árfolyamkockázat, abban az esetben, ha az eladó és a vevő eltérő devizanemben gondolkozik. Illetve szintén komoly kockázatot jelent a fizetési határidő, ahol érdekellentét húzódik eladó és vevő között. A vevő jellemzően minél hosszabb, a szállító pedig minél rövidebb határidő elérésére törekszik.
A másik kockázati tényező a kapacitás. Fontos, hogy a szervezet beszállítói elvárt időben és megfelelő mennyiségben tudják biztosítani a cég által igényelt termékeket. Abban az esetben viszont, ha a vállalat egy erőteljesen versenyző, folyamatos innovációt igénylő környezetben dolgozik, nem egyszerű a beszállítóknak alkalmazkodni az állandóan felmerülő új igényekhez.
A minőség is sok kockázatot hordoz magában. Maga a szervezet sem tudja mindig tökéletesen meghatározni, hogy mire van szüksége, ebben az esetben pedig előfordul, hogy nem azt a minőséget kapja, amit elvárt. Illetve az is előfordulhat, hogy akár önhibáján kívül is, de a szállító nem tud olyan terméket nyújtani, mint amire a vállalkozásnak szüksége van, így a teljesítés minősége alatta marad az elvártnak.
Az idő azért jelent kockázatot a beszerzésben, mert jellemzően a cégek vagy a filozófiájuk, vagy a belső szabályzatuk miatt csak egy éves szerződéseket kötnek a beszállítóikkal. Sok esetben azért nem alakít ki a vevő hosszabb távú kapcsolatot az eladóval, mert tart tőle, hogy így túl erős lesz az elköteleződés, nő a bizonytalanság és kevésbé tudja érvényesíteni az érdekeit. Ugyanakkor annak ellenére, hogy nem kötnek egy évnél hosszabb időtávra szerződést a beszállítóval, az még számolhat vele, hogy maga a kapcsolat hosszabb életű lesz, és e feltételekkel számolva számára jóval kedvezőbb feltételrendszerben működhet a kapcsolat.
Végül még meg kell említenünk a versenyképességi kockázatot. A vállalat akkor a legversenyképesebb, ha már a kezdetekkor képes megtalálni azokat a partnereket, akikkel hosszú távon együtt tud működni, ugyanakkor ez a valóságban nem mindig működik. A vállalati környezet változékonysága miatt nem lehet pontosan megjósolni, hogy mire lesz szüksége a cégnek 1, 5 vagy 10 év múlva, így a hosszú távú kapcsolatok kialakítása nem könnyű feladat.
Bejegyzésünkben Mike Gábor Beszerzési kockázatok a vállalati gyakorlatban című tanulmánya alapján tekintettük át a kockázatok különböző típusait.
